|
Ponty
2004.09.14. 13:18
 Bks halaink
Ponty
Cyprinus carpio - ponty. Haznkban a legnagyobb jelentsggel br pontyfle, vizeinkben tbb alakvltozata is elfordul. A “vad”, un. nyurgaponty teste ors alak, megnylt, hta a tenysztett vltozatoknl jval alacsonyabb, teste aranyos pikkelyzet, uszonyai vrsek. A gazdasgokban nemestett vltozatok igen sokfle megjelensek. Htuk tbbnyire magasan velt, a vaddal azonos hosszsgnl slya majd a ktszerese, brkn pedig igen vltoz mennyisg pikkelyt viselnek. A legkevsb pikkelyezett az un. brponty, azonban ht, farok s hasalatti szinl mg ez a forma is visel pikkelyeket. Sznezetkrl ltalnosan elmondhat, hogy htuk zldes vagy barna, a has irnyban vilgosod, oldalt srga, hasa fehr. Szja krl 2 pr bajuszszlat visel, az egyiket a fels ajakon, a msikat a szjszegletben. Szjnak brredi teleszkpszeren kinyjthatak, ami az llat tpllkozst segti a fenken lv tpllk felszedegetsekor. Uszonyaik kzl a hti-, mell- s a farokalatti szk els sugarai megvastagodtak, kemnyek, hts felletk fogazott. Az llat letmdjra (s rendszerint a tbbi pontyflre is) az llandan vndorl, folyamatos tpllk-keres letmd a legjellemzbb. Jelenltre ndasoknl a ndszlak lksszer mozgsaibl, nylt vizeken a vzfelsznen megjelen buborksorbl (trs) kvetkeztethetnk. Kedveli a vzinvnyek fiatal hajtsait, rvasznyog-lrvkat, vzszkkat, evezlb rkokat, de gazdasgokban a legklnbzbb nvnyi tpllkokra is rszoktathat. Jl alkalmazkodik a nagy egyedszmhoz, a hmrsklet- ill. oxigntartalom bli ingadozsokhoz, ezrt haznkban jl tenyszthet. A horgszok s a fogyasztk ltal igen kedvelt, jz, kiss szlks, idsebb korban zsrosodsra hajlamos hal. Maximlis mrete haznkban kb. 25-30 kg, hossza 1,2 m.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
