|
Domolykó
2004.09.14. 13:24
 Békés halaink
Domolykó Leuciscus cephalus - domolykó. Teste izmos, hengeres, feje nagy, szája csúcsba nyíló, kissé felső állású, szájszeglete nem éri el a szemet. Háta feketésszürke, oldala szürke, hasa fehér. Kedveli a folyók felső folyásainak pisztráng szinttáját, de jól alkalmazkodik a lassúbb, szennyezettebb, kevésbé oxigéndús részeihez is. Igazi mindenevő faj. Szívesen fogyasztja a vízfelszínre esett rovarokat, kedveli a vízi rovarlárvákat, benthosz szervezeteket, ugyanakkor főleg a nagyobb példányok étlapján szerepelnek kisebb halak, békák is, mégis táplálékának zömét növényi anyagok, főleg algák alkotják. A kisebb példányok (10-20dkg) csapatosan portyáznak, a nagyobbak (30-50 dkg) magányosan, saját rejtekhelyükön, vagy annak közelében élnek. A Leuciscus genus többi tagjától, (Leuciscus leuciscus - nyúldomolykótól) elsősorban félkörszerűen ívelt hasalatti úszója, (Leuciscus idus - jásztól) vízközi életmódja, sötét és alacsony hátvonala, szürke hát ill. farokúszója, (Leuciscus souffia agassizi - vaskos csabaktól) annak kis termete és páratlanul szép színezete különbözteti meg.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
