M�rna

Barbus barbus - m�rna. Tipikusan foly�v�zi halunk. Az alf�ldi, de m�g k�zepesen gyors foly�szakaszok medr�nek lak�ja. Haz�nkban �ltal�nosan elterjedt, r�la nevezik ezt a foly�szakaszt m�rna szintnek. Teste alkalmazkodva a sodr�shoz, ors� alak�, izmos fel�p�t�s�, feje h�t-hasi ir�nyban kiss� lap�tott. Sz�ja hossz� “orra” alatt helyezkedik el, jellegzetesen als� �ll�s�. Sz�jszeglet�ben �s az orrcs�cson 1-1 p�r bajussz�l tal�lhat�. H�ta z�ldessz�rke, has fel� vil�gosod�, majd feh�rbe megy �t. Hasi �sz�i fak� narancs sz�n�ek, h�t�sz�ja �velt, farok�sz�ja er�sen bemetszett, ut�bbi kett� sz�rke sz�n�. T�pl�lkoz�sa nagyon v�ltozatos, a k�vek algabevonat�t�l a iszaplak� gerincteleneken �t a szennyv�zbefoly�k konyhai hullad�k�ig terjed. M�sik k�t hasonl�, jellegzetesen foly�v�zi halunkt�l (Vimba vimba - szilvaorr� keszeg, Chondrostoma nasus - paduc, amelyek egy�bk�nt egym�sra is nagyon hasonl�tanak,) lapos feje �s bajuszsz�lai seg�ts�g�vel k�l�n�thetj�k el legk�nnyebben. H�sa j��z� (ikr�ja azonban m�rgez�), foly�v�zi hal�szatunkban nagy jelent�s�g�. Rendszerint 3-4 kg-os egyedek ker�lnek a hal�szok h�l�iba (Duna, Tisza, Dr�va), de a Dnyeperb�l 16 kg-os p�ld�nyt is le�rtak.

Pet�nyi m�rna