CS�KOK

K�vi cs�k

Noemacheilus barbatulus - k�vi cs�k. Szeme apr�, sz�ja k�r�l 6 bajussz�l tal�lhat� (4 r�vid a fels� ajakon, 2 hosszabb a sz�jzugokban). Teste apr� pikkelyekkel fedett, ny�lk�val vastagon bor�tott. Sz�nezete alkalmazkodik az �l�helyhez, t�bbnyire h�ta barna, oldala barn�s, foltos, m�rv�nyozott rajzolat�, hasa feh�r. Kem�ny aljzat�, oxig�nd�s patakok, kisebb foly�k lak�ja. Az �ltal�noss�gban le�rtak mellett n�v�nyi t�rmel�keket �s �llati hull�kat is fogyaszt. Gazdas�gilag jelent�ktelen, maxim�lis m�rete 12-13 cm. Haz�nkban V�DELEM ALATT �ll.

R�ti cs�k

Missgurnus fossilis - r�ti cs�k. Teste er�sen megny�lt, �sz�i kicsik. Apr� pikkelyei csak az oldal�n tal�lhat�k, h�ta, hasa csak ny�lkar�teggel fedett. Fels� �llkapcs�n 4, az als�n 6 bajussz�l tal�lhat�. Teste hosszanti ir�nyban jellegzetesen cs�kozott, s�t�t (barn�s) �s vil�gos (s�rg�s) s�vok v�ltogatj�k egym�st. Ezen rajzolat �s mocsaras helyeken val� el�fordul�sa alapvet�en megk�l�nb�zteti rokonait�l. Alkalmazkodva �l�helye rossz oxig�n ell�totts�g�hoz, j�rul�kos l�gz�szervvel rendelkezik: az ut�b�l �rh�l�zattal gazdagon ben�tt fala is k�pes g�zcser�t lebonyol�tani. �gy az �llat n�ha k�nytelen a talajt�l elrugaszkodva a felsz�nre emelkedni �s leveg�t nyelni. Magyarorsz�gon m�g XIX. sz�zad v�g�n is nagy hagyom�nya volt a hal�szat egy speci�lis l�pr�ti �g�nak, e faj fog�s�nak a “cs�k�szatnak”, de m�ra a mocsaras ter�letek lecsapol�sa, �gy �letter�nek sz�k�l�se miatt egyre ritk�bb el�fordul�s�, s az egyedsz�m megfogyatkoz�s�val ez az �si mesters�g is r�gen kihalt. Maxim�lis hossza 25-30 cm. Haz�nkban V�DELEM ALATT �ll.

V�g� cs�k

Cobitis taenia - v�g� cs�k. Az el�z� fajjal ellent�tben, ez a faj a lass� foly�s�, homokos, iszapos fenek� foly�kat kedveli; az oxig�nhi�nyra az el�bbin�l j�val �rz�kenyebb. Orra hosszabb, sz�ja k�r�l 6 puha, azonos hossz�s�g� bajussz�l tal�lhat� (4 fels� ajakon, 2 a sz�jszegletben). Alapsz�ne drapp, rajta a h�ti ter�leten �s az oldal�n barn�ssz�rke foltsor l�that�. A foltok sz�ma v�ltoz�, helyenk�nt nagyobb ter�leten �ssze is folyhatnak. �trendj�n als�rend� r�kok, sz�nyogl�rv�k, n�v�nyi t�rmel�kek, �s m�s halfajok ikr�i szerepelnek. A t�bbi cs�kfajhoz k�pest el�fordul�sa viszonylag gyakoribb, maxim�lis m�rete 10-12 cm. Haz�nkban V�DELEM ALATT �ll.

K�f�r� cs�k