A balin tart�zkod�si helye megegyezik a kishalak tart�zkod�si hely�vel, mindig k�veti a kishal rajokat, a nagyobb p�ld�nyai mag�nyos farkask�nt, kisebb egyedei csapatban tizedelik az apr�halakat. Foly�vizeken �ltal�ban sebes szakaszokat felv�lt� lim�nyos r�szeken, sarkanty�k, g�tak t�v�n�l, er�m�vek oxig�nd�s alviz�n. �ltal�ban a felsz�n k�zel�ben tart�zkodik, sokszor l�tott hall� v�lik amint rabol, vagy csak egyszer� m�lt�s�ggal a felsz�n k�zel�ben porty�zik, ilyenkor lehet l�tni amint a h�t�sz� els� kem�ny sugara egy V-alak� cs�kot h�z a v�zfelsz�nen. �ll�vizen is els�sorban a ny�lt vizen tart�zkodik, de a kishalakat k�veti eg�szen a n�das sz�l�ig, �ll�vizen sokkal �vatosabb ez�rt neh�z horogra csalni. Az �vszakok is befoly�solj�k mozg�ster�t, m�g ny�ron a felsz�n k�zel�ben tart�zkodik (gyakran hangos rabl�saival adja a horg�szok tudt�ra, hogy el�rkezett az id�, hogy el�vegy�k a balinoz� szerel�ket), ahogy h�l az id� a kishalak egyre m�lyebb r�szekre vonulnak, a balin term�szetesen k�veti a halrajokat, t�len eg�szen a fen�k k�zel�ben tart�zkodik.

Felszerel�s: A balin�lmos-legyes horg�szathoz a legmegfelel�bb bot egy 3-3,30 m hossz� 40-80 g dob�t�meg� spiccakci�s horg�szbot, az ors� legyen minn�l megb�zhat�bb, sim�bb fut�s�, a dobkik�pz�se k�pos kivitel� legyen, hogy a zsin�r k�nnyen futhasson le, ez�ltal n�velve a dob�t�vols�got. A perget�shez haszn�lhatunk kiss� kisebb dob�t�meg� 30-60 g-os botot. A zsin�r m�rete 0,30 mm �tm�r�j�, �rdemes 5-10 m egy sz�mmal vastagabb (0,35-�s) �n. ostort k�sz�teni, amely azt hivatott szolg�lni, ha a horgon v�dekez� hal megugrik ne szakadjon el a zsin�r. A horgot itt is fenj�k t��lesre, de legjobb ha k�miailad �lezezett horgot v�s�rolunk.

Csalik: �l�csalik k�z�l els�sorban a kishal j�het sz�ba, k�sz j�sz, bodorda 5 cm k�r�li p�ld�nyaival csalizzunk, ink�bb a hossz�k�s kishalakat nyeli a legjobban a ragadoz�. K�l�nf�le rovarokkal is pr�b�lkozhatunk, f�leg akkor ha a balinok olyan k�zel rabolnak a parthoz, hogy szinte lefr�csk�lik a horg�szt, sz�cske, fekete t�cs�k, cserebog�rrajz�skor a cseerbog�r, lepke stb. M�csalik k�z�l is a keskenyebbeket r�szes�ts�k el�nyben, az el�z�ekben le�rt ABU Toby �s a Mepps Aglia Long 3-as a k�t favorit a villant�k k�z�tt. Rapal�kkal is horg�sznatunk balinra, els�sorban a mind�ssze 3 cm-es MFR jelz�s� (Mini Fat Rap) p�ld�nyaival S sz�n�sszet�telben. Balin�lmos legyekn�l csak egy szempontot kell figyelembe venni:a m�l�gyben sok legyen benne a feh�r sz�n, a horog m�ret�t tekintve 1-2/0 -ig terjedhet, a m�l�gy k�t�se el�tt a horogsz�rat �rdemes lelakkozni sz�ntelen lakkal, ami a rozsd�sod�s ellen v�di a horgot.

F�raszt�s, kiemel�s, �lvetart�s: A balin kap�sa villant�ra �ltal�ban heves, egyetlen szippant�ssal nyeli el a m�csalit, a m�legyes horg�szok gyakran a fogaskerekekk�nt m�k�d� garatfogak k�z�l kell, hogy kipiszk�lj�k a horgot. Az �l� kishalal val� horg�szat eset�n a kishalat gyakran csak k�rbe�ssza majd el�szni l�tszik �s a k�vetkez� fordul�n�l r�rabol. A kap�s ut�n gyor kirohan�sokkal igyekszik megszabadulni a horogt�l, sokszor a felsz�n k�zel�ben csapkod, kiugrik a v�zb�l. Mivel igen gyorsan �szik, nagyon hamar elk�sz�l erej�vel, a sz�kol�ssal ne nagyon igyekezz�nk mert a hal m�g az utols� pillanatokra is tartogathat meglepet�seket, hirtelen kirohan�sokat. Sz�kolni a m�r teljesen kif�radt balint lehet. �lvetart�sa foly�v�zen a leg�szszer�bb, nagym�ret� sz�kban, illetve hossz� p�r�zra f�zve �s a m�lybe engedve. �ll�v�zen m�r bonyolultabb a dolog, mert �lland� friss v�zre van sz�ks�ge a balinnak, el�fordul gyakran, hogy elpusztul.