Hol keress�k:
A csuka valamennyi �desv�z�nkben megtal�lhat�, kiv�telt k�pez tal�n a hegyvid�ki patakok h�v�s vize, itt ugyanis nem tal�lja meg �letfelt�teleit. �l�hely�n mindig sz�ks�ge van valamilyen fedez�kre, b�v�helyre, innen t�mad lesb�l egyetlen gyors ugr�ssal �ldozat�ra. Foly�vizeken kedveli a n�v�nnyel s�r�n ben�tt partmenti r�szeket, ahol nincs ott sz�vesen b�ll a meder egyenetlens�geibe, vagy a partbiztos�t� k�r�zs� mell�. �ll�vizeken a vizet �vez� n�dfal illetve a h�n�ros r�szek ny�jtanak megfelel� fedez�ket a csuk�nak, ahol a v�zben �l v�zit�k, vagy t�nd�rr�zsa, ammak a levelei alatt is sz�vesen tany�zik, tov�bb�, v�zbe d�lt tart�sokon is megtal�lja a b�v�hely�t. Mindig lesb�l t�mad, s mindig be�ll a rejtekhely�re, kiv�telt k�pez az mikor a v�z h�m�rs�klete cs�kken �s a t�pl�l�k�llatok a m�lyebb vizekre h�z�dnak, ilyenkor a csuka korg� gyomorral k�veti �ket, ilyenkor nincs megszokott leshelye, v�ndorol. T�len is t�pl�lkozik, �gy a l�k al�l is kit�n�en horg�szhat�.

Fontos szab�ly: Foly�v�z jeg�n ne horg�sszunk, �ll�v�zi j�gp�nc�lra is csak akkor mer�szkedj�nk, ha a j�g vastags�ga el�ri a 10 cm-t �s a teteje nem olvadt, �s egyenletes. Nem �rdemes r�menni a n�dfal k�zeli, illetve olyan ter�letre ahol sok bubor�k van a j�gbe fagyva. Amennyiben a j�g nem mozog (a hangj�r�l lehet hallani, a Balatonon �gy mondj�k: rian) akkor a legbiztons�gosabb.

Horg�szati szempontb�l mindig olyan ter�letre vess�k be horgainkat, ahol csukarabl�st l�tunk, �rdemes m�rlegelni, hogy a szerel�ket vesz�tj�k el vagy nem lesz egy kap�sunk sem, ez�rt egy tan�cs: b�tran dobjunk a v�zin�v�nyzet k�zvetlen k�zel�be mert ott van a legnagyobb es�ly a kap�sra.

Kap�si id�k: A csuka legfontosabb �rz�kszerveinek egyike a szeme, �gy ebb�l kit�nik hogy nappali ragadoz�. El�fordul ugyan olya eset is mikor a s�t�ted�s ut�n, a harcs�nak sz�nt csalira rabol, de ez eleny�sz�. �rdemes napl�t vezetni a v�rbeli csukahorg�szoknak, hogy a hal a nap melyik �r�j�ban kapott a horogra. Sok�ves tapasztalat szerint elmondhat�, hogy a hidegebb h�napokban a csukakap�sok a nap d�li �r�ira tehet�, ha j�gen horg�szunk nem is �rdemes de. 10 �r�n�l el�bb kimenni �s du. 14 �r�n�l tov�bb maradni. A ny�ri h�napokban viszont eg�szen m�s a helyzet, itt ugyanis a kifogott csuk�k z�mmel a hajnali, reggeli �s a k�s� d�lut�ni �r�kban ker�lnek horogra. De nem lehet pontos id�pontot meghat�rozni, mivel nem lehet tudni, hogy �pp a k�zelben lapul� csuka mikor �hezik meg.� Az id�j�r�s is befoly�solja a csuka kap�kedv�t, bor�s es�s id�ben eg�sz nap kap�sra b�rhat�, s�t ilyenkor kedvez� egy kis sz�l is. Az er�s szelet �s a z�pores� a csuka takar�sban v�szeli �t. Naps�t�ses id�ben, f�leg ny�ron csak a kora reggeli �s a k�s� esti �r�kban t�pl�lkozik. A v�z�ll�s v�ltoz�saira is reag�l, �rad�s el�tt pezsd�l�skor fokoz�dik a kap�kedve, az �r levonul�sa ut�n visszah�z�dik m�lyebb vizekbe, ilyenkor csak pergetve lehet megfogni. Az �rad�s k�zben a partsz�len tart�zkodik a kishalakat k�veti.

Horg�szm�dszerek: Csuk�ra �sz�s, perget�s, k�nny�tett fenekez�s, illetve ma m�r el�gg� elterjedt m�dszerrel: m�rtogatva is horg�szhatunk. Mivel Magyarorsz�gon nem tilos az �l�hallal val� horg�szat ez�rt az �sz�s m�dszer a legn�pszer�bb, s�t egyes vizeken ahol nagym�rt�kben felszaporodott a n�v�nyzet ott csak ez a m�dszer a legc�lravezet�bb. Az �sz�s horg�szm�dszert is alkalmazhatjuk t�bbf�lek�ppen, ahol s�r� a v�zin�v�nyzet ott a lefenekezett (a.) szerel�ket haszn�ljuk. Az �sz�t a zsin�ron olyan t�vols�gban kell be�ll�tani az �lont�l, hogy bedob�skor a s�ly a fen�kre s�llyedjen, ez�ltal a szerel�k�nket egy helyben tartja, �gy a kishal nem tud begyalogolni a v�zin�v�nyzetbe. Fontos szempont a v�zm�llys�g ismerete, mivel az �sz�nak k�t feladata van: a kap�s jelz�se, a kishal felemel�se a fen�k k�zel�b�l, ezt csak �gy �rhetj�k el, ha a horg�szat megkezd�se el�tt j�l be�ll�tjuk az ereszt�ket. A m�sikfajat �sz�z�s a szabadon �sztatott (b.) szerel�k, ahol a csalihal szabadon �szhat, az �lmot k�zvetlen�l a dr�tel�ke el� tessz�k. Akad�lymentes v�zter�leten alkalmazzuk. Ott ahol a csuk�k a partt�l t�vol rabolnak haszn�lhatunk "vitorl�s" �sz�t (c.), azaz az �sz� sz�r�ra egy t�glalap alak� m�anyag lapot kell feler�s�teni. Ez a praktika csak sz�lben hat�sos, m�ghozz� h�tsz�lben, ugyanis a sz�l sodorja megfelel� helyre a szerel�ket. �szak-Eur�p�ban a "lufis"csuk�z�st is haszn�lj�k, ott egy felf�jt l�gg�bbel sodortatj�k a csalit, amikor kap�s van a l�gg�mb�t l�gpusk�val lel�vik, �gy a zsin�r futhat szabadon. Csuk�z�sn�l az �sz� legyen egy kicsit nagyobb terhelhet�s�g�, kiss� testesebb, hogy a csalihal mozg�s�t ellens�lyozza, haszn�ljunk dr�tel�k�t (egyes horg�szok el�szeretettel alkalmazz�k azt a m�dszert, hogy t�bb /3-4 sz�l/ kb. 0.20 mm-es zsin�rt �sszefognak �s arra k�tik fel a horgot, �gy a v�kony zsin�r odasimul a fogak mell� �s nem mozog a csuka sz�j�ban, b�r nem mindig c�lravezet� m�dszer, f�leg nagyobb csuk�k eset�n). �jabban megjelentek az �rtechnik�ban haszn�latos kevlar sz�lb�l k�sz�lt el�k�k, rendk�v�l nagy teherb�r�k�pess�ggel b�rnak, mivel t�bb elemi sz�lb�l fonj�k �ssze. Mellett�k sz�l m�g az az �rv, hogy hajl�konyak, l�gyak �s �gy kev�sb� akad�lyozz�k a horogra t�z�tt kishalat a mozg�sban. A csuk�ra val� perget�s tal�n az egyik legsportosabb horg�szm�dszer, mert a halat meg kell keresni, Nyugat-Eur�p�ban megel�z mindenf�le horg�szm�dszert, �s melesleg eredm�nyes is (N�metorsz�gban tilos �l�hallal horg�szni). A csuk�nak rendk�v�l kifinomultak az �rz�kszervei, a mozg�s�rz�kel� szervei rendk�v�l fejlettek, ez�rt �rz�keli a v�zben olyan j�l a legminim�lisabb rezg�st is. A perget�s technik�ja a k�vetkez�: a villant�t bedob�s ut�n szinte r�siklatjuk a v�zre, a kem�ny v�zbecsap�d�st mindenk�ppen ker�lj�k el, majd hagyjuk egy kicsit hull� falev�l m�dj�ra mer�lni, a bevontat�s csak kb. a fen�k felett f�l m�terrel kezdj�k meg, �s nem egyenletes temp�ban, hanem n�ha meg meg �llva hol gyorsan, hol lassan vontatva. A bot hegy�nek emel�s�ve, s�llyeszt�s�vel is �letet tudunk lehelni a "vasba". A twisterez�s is eredm�nyt hozhat, itt felt�tlen�l engedj�k le a m�csalit a fen�kre, �s onnan a fen�ken t�ncoltatva kell vezetni. A woblerek napjainkban el�gg� elterjedtek, �gy ezekkel a m�csalikkal is eredm�nyesen horg�szhatunk csuk�ra. Itt is t�rekedni kell a nem egyenletes vezet�sre, mivel a m�halunk csak egy darab fa, a horg�sznak kell �letre keltenie. Csuk�zhatunk m�g fenekez� m�dszerrel is, az �lom �s a horogel�ke k�z� �rdemes beiktatni egy parafadug�t, vagy styropor hab darabk�t, ez egy kicsit megemeli a fen�kr�l a csalihalat, �gy azt hamarabb �szreveszi a ragadoz�, f�leg �lettelen hallal val� horg�szat sor�n fontos.

A felszerel�s: K�t szempotot kell figyelembe venni a felszerel�s kiv�lszt�sakor, mennyire akad�lyos a v�zter�let ahol horg�szunk, illetve, hogy milyen �vszakban horg�szunk. �sz�s csuk�z�sn�l a bot legyen k�z�p parabola akci�j�, semmi esetre sem spiccakci�s, mivel az els� dob�sn�l k�nnyen lerep�lhet a csalihal a horogr�l, hossza 3-3,6 m, dob�s�lya 70-100 g, neh�z akad�s terepen ak�r, 80-150 g dob�s�ly�t is v�laszthatunk. Az ors� legal�bb 50-es kapacit�s� legyen, a zsin�r 0,30-,050 mm. A horgot mindig �lezz�k meg kell�en, hiszen ez a biztos akad�s egyik felt�tele, afel�l, hogy egy�g�, vagy h�rom�g� horgot haszn�ljunk, megoszlanak a v�lem�nyek. A h�rom�g�n�l biztosabb az akad�s, de annak a val�sz�n�s�ge is nagyobb, hogy kiemel�skor a h�l�ba akad a horog szabadon maradt �gai k�z�l egy, �s a legkritikusabb pillanatban r�zza le a hal mag�t a horogr�l (micsoda bossz�s�g, velem m�r t�rt�nt meg ilyen). A perget�bot viszont legyen spiccakci�s, hossza 2,40-3,00 m, dob�s�lya a terept�l f�gg�en 20-40 g, 50-100 g legyen, az ors� legal�bb h�romcsap�gyas, k�poa dobkik�pz�s� legyen, j� ha a zsin�rvezet� g�rg� is csap�gyazott, �gy kev�ss� csavarodik a zsin�r, a zsin�rvastags�g ,020-0,35 mm lehet, csak j�min�s�g� zsin�rt haszn�ljunk, erre a c�lra a legmegfelel�bb a l�gy, sima fel�let�, kop�s�ll� zsin�r. Perget�skor a m�csali el� felt�tlen�k k�ss�nk fel dr�tel�k�t, vagy kevl�r el�k�t, mert ennek hi�ny�ban gyakran mondhatunk b�cs�t kedvenc villant�inknak. A woblerek mozg�s�t akad�lyozz�k a dr�tb�l k�sz�lt el�k�k, merevek, spr�dek, ez�rt itt csak �s kiz�r�lag kevlart haszn�ljunk. A fenekez� horg�szatn�l a felszerel�s megegyezik az �sz�s m�dszern�l eml�tettekkel, csup�n annyiban k�l�nb�zik, hogy a bot kiv�laszt�s�n�l a hossz�s�g nem olyan m�rvad�, dob�s�ly tekintet�ben alkalmazhatunk kicsit nagyobb teherb�r�s� horg�szbotot.

Csalik: Csuk�ra horg�szhatunk, �l� illetve �lettelen hallal, valamint a m�csalik sz�mos p�ld�nyaival. Az �l� hallal val� horg�szat sor�n a kishal m�ret�t figyelembe kell venni mindenk�ppen, az ide�lis csuk�z� csalihal m�rete 8-15 cm k�z�tt mozog, ekkora halat m�g biztons�gosan, leszakad�s n�lk�l kihaj�thatunk. Enn�l nagyobb csalihalat csak indokolt esetben haszn�ljunk, ott ahol kapit�lis csuk�k kap�sa v�rhat�. A kishal sz�nezete d�nt�en befoly�solja az eredm�nyess�g�nket, a csuka els�sorban a s�t�tebb t�nus� csalihalakat r�szes�ti el�nyben (k�r�sz, comp�, j�sz, v�r�ssz�rny�keszeg), illetve azokat amelyek intenz�ven mozognak a horgon (sokszor a k�r�sz nem v�lik be, mert fen�kre let�ve gyakran lust�n elfekszik �s nem h�vja fel a ragadoz� figyelm�t). A sneci is bev�lt csalihal �ns�ges id�kben, gyakran ez a halacska hozza meg a legjobb eredm�nyt. �l�nkebb sz�nezet� halakra is el�szeretettel ront r� vizeink tigrise, akinek m�dja van r� pr�b�lja ki az �l�nkpiros aranyhalat, nem fog csal�dni, ugyanis a csuk�k k�v�ncsi term�szet�ek, el�szeretettel �rdekl�dnek az �l�nkebb sz�n� csalik ir�nt. M�g egyszer hangs�lyozn�m, Nyugat-Eur�pa egyes orsz�gaiban az �latv�d�k heves tiltakoz�sa v�gett betiltott�k az �l�halas horg�szatot. Az �lettelen csalihallal val� horg�szat eset�n mindig igyekezz�k �gy kiv�lasztani, m�retre megfelel� legyen, �rdemes injekci�st�vel leveg�t fecskendezi az �lettelen csaliha test�reg�be, igy el�rj�k, hogy lebeg a v�zk�zt. A csalihal fajt�j�r�l megoszlanak a v�lem�nyek, van aki p�ld�ul tengeri hallal pr�b�lkozik. Fekete Istv�n az Alcsiszigeti Holt-Tisz�n p�ld�ul fagyasztott heringet t�z a horogra, mivel tapasztalta, hogy a csuk�knak rendk�v�l j� a szagl�suk. A hering h�sa nagyon laza ez�rt �rdemes v�kony damillal egyszer �tk�tni, hogy tartson a horgon. M�csalik ter�n ma m�r sz�les a v�laszt�k t�molyg� kan�l, k�rforg� villant�, twister, k�l�nf�le gumihalak, woblerek sz�nes v�laszt�k�t k�n�lj�k a keresked�k. A t�molyg� villant�k k�z�l a sz�les kan�lform�j�ak a legmegfelel�bbek (Heinz- kan�l, DAM-Effzet), k�rforg� villant�k k�z�l a nagyobb m�ret�eket v�lasszuk (Mepps Aglia Long 5, Mepps Gigant Killer). Sz�nezet�k tekintet�ben csak annyit, hogy zavaros tisztul� v�zben, illetve bor�s id�ben, kiss� csill�g�bakat, naps�t�ses id�ben, tiszta v�zben eg�sz s�t�t r�zkanalakat haszn�ljunk. Twisterek k�z�l a vil�gosabb sz�n�ekkel pr�b�lkozzunk, az �lomfej sz�ne lehet fekete, illetve piros, a twisterfarok citroms�rga vagy feh�r. �jabban el�szeretettel haszn�latosak a gumihalak, f�leg nagyobb p�ld�nyaival lehet kap�sra b�rni a kapit�lis csuk�kat. A woblerek k�z�l a vizekben el�fordul� halakhoz hasonl� mint�zat�t v�lasszunk (J-9-S, J-9-P, SSR-9-S, SSR-7-CW).

F�raszt�s, kiemel�s �lvetart�s: A csuka kap�sa rendk�v�l heves, perget�skor gyakran hatalmasat r�nt a boton. Az �sz�s horg�szatn�l rendk�v�l j�l meg lehet figyelni, ahogy a csuka beforgatja a kishalat a sz�j�ba, amit rendszerint der�kon kap el, �s a beforgat�s ut�n fej fel�l nyeli el. F�raszt�sa rendk�v�li �lm�ny, a csuka nem kitart� harcos, viszont l�tv�nyos tornamutatv�nyokat tud produk�lni a horgon, ez ugyan sz�p �s l�tv�nyos, de ugyanakkor ilyenkor szokott lemaradni a horogr�l a legt�bb megakasztott hal. A f�raszt�sn�l semmi esetre se er�ltess�k, csak �s kiz�r�lag akkor ha valamilyen akad�ly fel� tart. Sz�mtalanszor el�fordult m�r, hogy a csuka az akad� fel� tartott, �s a horg�sz az akad� ir�ny�ba kezdte h�zni, mire a hal megfordult a ny�lt v�z fel�, ilyen is van. Nem szabad a v�zfelsz�nre k�nyszer�teni, mert ilyenkor szokta kir�zni a horgot a sz�j�b�l. A f�raszt�skor a halunk sz�kol�sra �rett akkor, ha egy kicsit oldalra d�l, �s l�tsz�lag nem produk�l kirohan�sokat, ilyenkor az�rt m�g er�re kaphat, ez�rt ne siettess�k a kiemel�st. A sz�kol�s mindig fej fel�l t�rt�nik, sosem a sz�kot toljuk a halhoz, hanem a halat h�zzuk a v�zbe mer�tett sz�k f�l�, mikor a sz�k �bl�ben van a hal �vatosan kics�sztatjuk a partra. A csuka j�l viseli a rabs�got, a sz�j�ba akasztott sz�jbilinccsel ak�r napokig is �lve tarthat�, amennyiben a horog t�l m�lyre akadt, a hal v�rzik, k�r pr�b�lkozni a felbilincsel�ssel, azonnal �ss�k fejbe a csuk�t �s csavarjuk be egy ruh�ba, �gy ak�r n�h�ny �r�n �t is friss marad. Ny�ri id�szakban a meg�lt csuk�t belezz�k ki �s akasszuk ki h�v�s helyre, maj csavarjuk be nedves ruh�ba.